Leírás
A japán vérborbolya bordós-pirosas levelű,középmagas,lombhullató,amely a dekoratív levélszínének köszönhetően,közkedvelt szoliter és sövénycserje.A bokor ívelt ágrendszerű,sűrű,tüskés cserje,amelynek levelei már kihajtáskor pirosak,ősszel pedig bíbor-lilává színeződnek.Virágai aprók,sárgák,tavasszal nyílnak és kellemes illatúak.Termése,apró bogyó,amely nem mérgező,s egész télen a növényen marad.Madarak számára fontos téli táplálék.Magassága elérheti a 1,5 métert,de a ‘Nana’ változata,maximum 1 méteresre nő meg.
Igazán napos helyen szeret,de félárnyékos helyen is jól érzi magát.A levél színét döntően befolyásolja a napfény.Közepes vízigényű,de fiatalon rendszeresen öntözzük.Sövénynek ültetve 30-40cm,a tőtávolsága.Metszésre,csak az elhalt beszáradt részek eltávolításán felül,nincs szükség.De,ha erre szükség lenne,azt közvetlenül a virágzást követően végezzük el.
Lisztharmatra érzékeny.De megfelelő,megelőző lemosó permetezéssel ez a gombafertőzés megelőzhető.
